Csúcs Ferenc 1905. október 8-án született Szentesen, ahol a négy gimnáziumi
osztály elvégzése után műötvös inasként kezdte pályafutását Vignali Rafael olasz
műércöntő mesternél, mivel édesanyjának nem volt pénze arra, hogy tovább
taníttassa. A mesterlevél megszerzése után négy éven át különböző helyeken
dolgozott, majd 1927-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol
Szentgyörgyi István tanítványa lett. Ezt megelőzően azonban elvégezte még az
Iparrajziskola esti ötvös szakát és az Iparművészeti Iskola esti mintázó
szakán Lux Elekhez került, majd Podolini Volkmann Artúr szabadiskolájának esti
rajzszakát látogatta.
1934-ben olasz állami ösztöndíjjal a római Accademia di Belle Arti-n Zanelli professzornál dolgozott, és Firenzében, Nápolyban, Velencében volt tanulmányutakon.
Csúcs Ferenc későbbi művészi pályáját szobrászati tanulmányai
után tett olaszországi útja határozta meg. Először 1929-ben szerepelt
kiállításon. Egyébként rendszeresen részt vett az országos tárlatokon. Mint a
magyar éremművészet kiemelkedő egyénisége több száz érmet készített, főként
a történelem, a tudomány és a művészet kiemelkedő személyiségeiről. Az érem síkjából magasan kidomborodó formákat
szinte plasztikában megoldva képezi ki, mellyel túllépi az éremművészet
hagyományos kereteit, stílusismerete , komponáló készsége magasan az átlag fölé
emeli teljesítményét. Műveit sajátos lírai hangvétel jellemzi.
Archaizáló, finoman kidolgozott érmei mellett a 30-as évektől virtuóz állatszobraival aratott sikert. Szobraiban a klasszikus hagyományokat egyesíti (Fuvolás, Munka) a modern törekvésekkel. Az 50-es években épületplasztikai (Dunaújváros) és restaurátori tevékenysége emelkedik ki. A 60-as évektől rendszeresen állami megbízásokat kap emléktáblák (Fáy András, Kós Károly) készítésére.
Csúcs Ferenc igazából ugyan éremművész, de érmein kívül figyelemre méltó
körplasztikákat is alkotott. 1940-ben a Velencei Biennálén és a Magyar
Kiállításon is sikert aratott. Kelendő műveinek egyik rendszeres vásárlója volt
a Fővárosi Képtár. 1942-ben rendezi első egyéni tárlatát. 1943-ban tagja lesz a
Magyar Numizmatikai Társulatnak.
Az 1950-es évek elejétől a fővárosban és vidéken számos köztéri szobrot és domborművet készít. 1950 és 1954 között a Dekoráció Kiállítás Vezető és Kivitelező Vállalat szobrásza. 1957-től a Fadrusz János Alkotó Közösség művészeti vezetője. Több száz kisplasztikán kívül közel félezer, főleg kétoldalas érmet készít. Kőfaragási alkotásaival részt vesz a Budai Vár 1960-as években újra induló felújítási munkálataiban is.
Csúcs Ferenc már Olaszországban elkötelezte magát érzelmileg az érmészetnek. Az olasz reneszánsz természetes szépsége, az élet lüktetését megragadó reliefek szellemisége rabul ejtette. A hagyományos tökéletességre való törekvés és a modern kor irányzatainak keveredéséből alakult ki egyéni stílusa. A plasztika és a tipográfia szerves egészet alkot érmein. Emberi kézhez, tenyérhez illő léptékű bronzain történelmünk és nemzeti művelődésünk olyan kiváló képviselőit mintázta meg mint például: IV. Béla, Mátyás, Széchenyi, Kossuth, Kölcsey, Csokonai, Ady, Bartók, Madách, Koszta és még sokan mások.
Hat és fél évtizedes munkásságával a magyar szobrászat jelentős egyéniségévé
vált. Munkáját több rangos külföldi és hazai díjjal ismerték el. Közöttük szerepel
a Soproni Országos Érembiennálé 2. díja (1989), a Magyar Köztársaság
aranykoszorúval díszített csillagrendje (1990), és a Magyar Köztársaság Érdemrend
kiskeresztje is.
A mester hosszú, töretlen pályáján nem találkozhatunk megtorpanással. A művész 1999. június 7-én 94 éves korában Törökbálinton távozik el tőlünk örökre a gondos ápolás ellenére.
Alkotásai a világ számos országában, múzeumokban, számos magángyűjteményben, a Magyar Nemzeti Galériában és a szentesi Koszta József Múzeumban találhatók.
Az alábbiakban a fontosabb életállomások időrendi sorrendben
1931-32-ben kiállít a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonján, mely alkalommal a
főváros megvásárolja Női fej című faszobrát.
1933-ban elnyerte a főváros ösztöndíját, és ez évben a Fiatal Művészek Kiállításán Barnabás című bronz fej szobrát megvette az állam.
1934-ben az olaszországi tanulmányút.
1935-ben a 8 festő 8 szobrász kiállításon a főváros megvette Apostolfej című haraszti mészkő szobrát.
1937-ben Csökölyön (Somogy megye) állították fel életnagyságon felüli bronz Katona hősi emlékművét.
1938-ban székesfőváros megbízza a Szent István körútjelző reliefes tábla elkészítésével. Még ebben az évben az állam megvásárolja Kis bárány című bronz szobrát.
1939-ben hársfából készült Női fej című alkotását megveszi a Fővárosi Képtár.
1940-ben tervezi meg a Mátyás király emlékérmet. Ebben az évben kis Ülő női akt című bronz szobrát megveszi az Irodalmi és Művészeti Tanács.
1941-ben a Munka című 2,85 m haraszti mészkő szobrát felállítják a Pongrác úti kis lakás telepen az iskola és a fürdő közötti téren.
1942-ben a Jánoshegyen felállítják Erzsébet királyné kő mellszobrát, és még ebben az évben két alumínium relief a MÁV kórház Ripl Rónai utcai főkapuján lett elhelyezve. Sajnos e művek a háború alatt elpusztultak.
1943-ban megmintázza Győr város 200 éves jubileumi emlékérmét, és a Farkasréti temetőben felállítja a Tenk család síremlékét.
1944-45-ben katonáskodás hadifogsággal.
1938 és 1950 között több mint 150 érmet mintáz meg.
1952-ben a Műegyetem Gépészeti Tanszékének kapureliefjét és a műhelyépület kapudíszét faragják kőbe.
1953-ban a Dunaújvárosi Művelődési Ház egyik erkély reliefjétmintázza meg.
1954-ben mintázza meg az állatkerti madárház kócsag szobrát.
1955-ben a Borsodi Albert telepi kultúrház egyik színpadi oldal reliefjét terrakottában kivitelezi.
1956-57-ben a Széchenyi fürdő és a budai Toldi Gimnázium kapureliefjének kősérüléseit restaurálja.
1958-ban a Nagy Lajos király úti iskola udvari kapuja fölötti reliefre kifaragja Hunyadi Jánost. Ez évben a Mosonmagyaróvári Gazdasági Főiskola udvarában elhelyezik Linhart György kő mellkép reliefjét.
1960-ban a Széchenyi hegyen lévő zászlótartó háborús sérüléseinek restaurálása. A Csaba utca 16. alatti másfél életnagyságú 2 alakos vésett vonal relief faragása. Tihanyban az Apátsági Múzeum előtti románkori oszlopfő vörös bazaltkőbe faragása, amit később átalakítottak.
1961-ben a Várban Bartók Béla Archívum kapu ülőfülkéi gótikus ablakkeretek ostrom utáni restaurálása.
1961-1972 között a Mezőgazdasági Múzeumban restaurátorként dolgozik.
1964-ben kifaragja a Fáy András reliefet, amely a vármegyeházán áll.
1968-ban a Kisvárdai Növénynemesítő Állomáson Teichmann Vilmos másfeles haraszti mészkőbe faragása. A Debreceni Kollégium számára Fazekas Mihály emléktábláját bronzba önti.
1970-ben Sopronban Lackner Kristóf másfeles életnagyságú mellszobrát állítja fel haraszti mészkőből az autóbusz pályaudvar előtti téren.
1974-ig 310 db öntött érmet mintázott bronzba.